A konferencia résztvevõi, a Magyar Kormány, a magyarországi parlamenti pártok, a parlamenti, illetõleg tartományi képviselettel rendelkezõ határon túli magyar szervezetek, valamint a nyugati magyarság képviselõi, az 1996. július 4-5-én Budapesten megrendezett I. Magyarország és a határon túli magyarság címû konferencia nyilatkozatát alapul véve,

maradéktalanul tiszteletben tartva az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó dokumentumait, összhangban azok szellemiségével a következõkben állapodtak meg:

1.A határon túli magyar közösségek üdvözlik Magyarország NATO-hoz való csatlakozását és támogatják az Európai Unióhoz történõ csatlakozási tö rekvéseit. Érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz és NATO-hoz való csatlakozásának elõnyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos orszá gokra is. Kívánatosnak tartják, hogy a csatlakozás - különös tekintettel a schengeni egyezményre - ne érintse hátrányosan Magyarország és a hatá ron túli magyarság, Magyarország és szomszédai kapcsolatait. A konferencia résztvevõinek meggyõzõdése, hogy Magyarország és a határon t úli magyarok közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a biztonság kiterjesztéséhez, a gazdasági fejlõdéshez és új választóvonalak kialakul ásának megelõzéséhez a térségben.

3.A határon túli magyar kisebbségi közösségek szülõföldjükön való megmaradásához és polgárosodásához a Magyar Köztársaság politikai eszkö zök segítségével járul hozzá. A nemzeti közösségek tagjai szabad ö nazonosság-vállalásának a szilárd parlamentáris demokrácia és jogállamis ág elengedhetetlen feltétele. A Magyar Köztársaság politikája a határon túli magyar közösségek megmaradása és fejlõdése érdekében azon államok demokráciájának és piacgazdaságának erõsítésére irányul, amelyekben e kisebbségi közösségek élnek.

4.A kisebbségi jogok sérelme, fõleg ha szélsõséges nacionalizmus formá ját ölti, az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, egyidejûleg a határon túli magyarok beolvasztásához és elvándorláshoz vezethet. Mindez politikai és szociális feszültségeket okozhat, és ily módon gá tolhatja a térség országainak euro-atlanti integrációját. Ezért Magyarország a határon túli magyar kisebbségi közösségek demokratikus politikai célkitûzéseivel összhangban kezdeményezõ politikát folytat a kisebbségben élõ magyarok közösségi és egyéni jogainak biztosítása érdek ében.

5.A magyar nemzetpolitika célja, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élõ magyarok egyéni és közösségi jogait a nyugat-európai demokratikus országok eredményes gyakorlatának megfelelõen biztosítsák. Ez a közép-európai térségben további hatékony törvényhozási és kormá nyzati intézkedéseket igényel, annak érdekében, hogy a kisebbségi közöss égek a szubszidiaritás elve alapján maguk intézhessék ügyeiket. 6.E cél elérése érdekében a résztvevõk fokozzák erõfeszítéseiket a köz ép-európai országok euro-atlanti integrációjának támogatására. Az euro-atlanti közösséghez való közeledés kedvezõ feltételeket teremt az á llamok demokrácia iránt elkötelezett politikai szereplõi megerõsödésé nek. A regionális, szubregionális és határokon átnyúló együttmûködés kül önféle formái, beleértve a határmenti régiók önkormányzatainak együttmûk ödését, - az egyes országokban élõ magyarok tevékeny részvételével - elõ segítik ezeket a folyamatokat.

7.A határon túli magyar közösségek - esetenként kormányzati pozícióból - jelentõs mértékben befolyásolhatják azon államok bel- és külpolitikájá t, melyekben élnek. A magyar nemzeti kisebbségek elõsegítik a parlamentá ris demokrácia és a piacgazdaság megszilárdulását, mert ez létérdekük. A külpolitika területén szerepet vállalnak ezen államok euro-atlanti integrációs törekvéseinek támogatásában. E törekvések sikere magyar nemzeti érdek, azaz a közép-európai országokban élõ magyar közösségek és Magyarország együttes érdeke. Ennek érvényesítése végett intenzívebb pá rbeszédre van szükség a Magyar Köztársaság és a határon túli magyarok szervezetei között, amely a kapcsolattartás intézményesítése révén valós ítható meg. E párbeszéd formáit és intézményeit az államközi kapcsolatokra vonatkozó nemzetközi jogi szabályok szigorú tiszteletben tartásával és a Magyarországgal szomszédos államok demokratikus jogrendj ével összhangban valósítják meg.

8.A fenti elvek gyakorlatba ültetésének elõsegítése, a magyarországi é s határon túli magyar kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása é rdekében a konferencia résztvevõi állandósították a jelen konferenciát Magyar Állandó Értekezlet néven. Ez politikai konzultatív testületként m ûködik. A Magyar Állandó Értekezletet a parlamenti, illetõleg tartományi képviselettel rendelkezõ határon túli magyar szervezetek, a magyarorszá gi parlamenti pártok, a Magyar Kormány, valamint a nyugati magyarság ké pviselõi alkotják, de minden esetben biztosítva a térség valamennyi magyar nemzeti közösségének részvételét. A Magyar Állandó Értekezlet é vente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghí vására ül össze. Munkarendjérõl maga határoz.

A konferencia résztvevõi egyidejûleg felkérik a Magyar Kormányt, hogy a konferencia munkájának elõsegítése érdekében a Magyar Állandó Értekezlet bevonásával hozzon létre határon túli magyar és magyarországi szakértõkb õl álló bizottságokat, melyek mindenekelõtt az oktatás, a gazdasági és szociális kapcsolatok, a jogi és önkormányzati -együttmûködés, a kultú ra, valamint az európai uniós csatlakozással összefüggõ kérdések (különö s tekintettel a schengeni egyezmény következményeire) területén fejtik ki tevékenységüket.